Egy kihívásban az a szép, hogy magaddal és az ellenállásoddal kelsz versenybe. Ugyanannyira bukhatsz el, mint amennyira a végén a nehézségeket leküzdve futsz át a célvonalon. Mikor az ÉlményÉnek kihívást kitaláltam ezeket mind tudtam. Azt hittem felkészülve várom a különböző stációkat, de azért okozott meglepetéseket, mint ahogy mindenkinek, aki részt vett benne. 🙂 Azt hiszem senki nem tudta mire vállalkozik és bizton állítom, hogy én sem tudtam mi lesz a végeredmény. De most összefoglalom Nektek!
A kihívás alatt számtalanszor keseredtem neki, nem kicsit, nagyon. Hajlamos vagyok hirtelen nagyon motivált állapotba kerülni és aztán – mikor szembesülök a valósággal, teljes az összeomlás. Az életünket behálózó online világ óriási lehetőségeket ad és szabadságot, de tisztában kell lenni, hogy el is vesz egy csomó mindent.
Először is nagyon örültem, hogy a kihívás során olyan embereket is meg lehet szólítani, akik esetleg személyesen nem tudnának vagy nem mernének ének órára járni, akik még nem találkoztak önreflexív énekes feladatokkal vagy igazából mindig is énekeltek, de nem tudatosították magukban a pozitív, lelki hozadékokat.
A napi motivációkat úgy állítottam össze, hogy már mindet kipróbáltam élőben: nemcsak magamon, hanem élő éneklő embereken is.:) Vagyis tudtam, hogy működnek, viszont azt nem vettem számításba, hogy nem leszek ott amikor kipróbáljátok. Nem tudtam utánkövetni, el kellett engedni mindenkinek a kezét. Vagyis kiesett a visszacsatolás lehetősége.
Szóval nekem is ugyanúgy, mint minden résztvevőnek el kellett engednem minden megszokott támpontot és mennem előre, csinálni a feladatokat és megosztani veletek a saját folyamataimat. Belemerültem a tervezett teendőkbe és amikor már el is felejtettem, akkor jött egy üzenet valakitől vagy érkezett egy nem várt tapasztalat az aznapi motivációra,. Történeteket osztottatok meg velem, egy mély megélést, egy elementáris érzetet egy fontos felismerést. Naponta jöttek ezek és higgyétek el a legmélyebb holtpontokon segítettetek át.
Szóval, ha jellemeznem kell, hogy mit kaptam tőletek, akkor hitet, hogy ennek van értelme, hogy nem a vakivlágba küldöm ki nyughatatlan természetem ötleteit. Megtanultam tőletek, hogy az én legmélyebb megéléseim egyetemesek, hogy dalban kommunikálni nem csak én szoktam és hogy számtalan lehetőség van ezek felfedezésére. Több is, mint gondoltam, hiszen az alapgyakorlatokat kedvetekre variáltátok!
A kihíváshoz használt chatbot levelezést közel 80-an indították el, ami azt jelenti, hogy 21 napon át ennyien olvasták el a motivációimat. A vége után nem sokkal egy kérdőívet készítettem, amelyet 29-en töltöttek ki, ami több mint a résztvevők egy harmada.
Ezek talán nem nagy számoknak tűnnek, de én már ezzel is nagyon elégedett vagyok.
Például arra a kérdésre, hogy mit adott a kihívás az alábbi inspiráló mondatok érkeztek:
-”Hozzásegített ahhoz, hogy az éneklést mint önkifejezési módot sokkal mélyebben és hatásosabb éljem meg.”
-”Folytonosságot, tudatosságot, magamra figyelést.”
-”Mivel nekem nincs semmi kapcsolatom az életben az énekléshez elsősorban móka volt, amit a lányommal együtt tudtam csinálni. Érdekes volt az énekléssel kapcsolatos technikákat kipróbálni, mert soha nem csináltam ilyet korábban 🙂 “
-”Jó szórakozás, feltöltődés volt, visszahozott valami csillogást, meg bátrabban kísérleteztem a hangommal általa.”
-”Jó, ha tisztában vagyunk a félelmeinkkel, és ha ezt megfogalmaztuk már magunknak, hogy mi vagy ki gátol az énekelésben érdemes ezen dolgozni és kilépni a komfortzónából a saját ritmusunknak megfelelően. “
Leghasznosabb feladatoknak az alábbi hármat tekintettétek:
-Tenyérbe énekelni és úgy hallgatni vissza magad
-Amikor az érzelmekből kiindulva csak hangzókat használtunk szavak helyett
-Képzeld el a saját hangteredet egy buborákként és töltsd fel a saját énekhangoddal.
Néhány érdekesség még, amely a kérdőívből kiderült:
-A kihívás hatására a mindennapokban jó érzés volt létezni és ha valaki nem is csinálta minden nap, amikor odaért és elvégezte a feladatokat mindig felszabadító érzés volt.
-A válaszolók 40 %-ánál új felismeréseket hoztak a feladatok. Ez nagyon jó, mert amikor mi magunk tapasztalunk meg egy -egy lazítást, blokk feloldást, arra legközelebb is képesek vagyunk és az izmok elő tudják idézni a helyes működést.
-További 40 % pedig azt válaszolta, hogy a feladatok sokkal mélyebben hatottak, mint gondolták volna.
Megmondtam vagy megmondtam? :))
Indításnak nagyon jó volt ez a 3 hét Veletek. És a kérdőív lehetőséget adott arra, hogy fejlődhessen ez az egész és azzá váljon majd a jövőben, amire a legnagyobb szükségetek van.
A tavaszi workshopra,- amit április 7-én tartok majd – új feladatok fogalmazódtak meg bennem illetve a kipróbált gyakorlatok közül néhányan új perspektívába helyeztem.
Ha az otthoni érzékelés után csoportosan is tapasztalni szeretnétek, akkor gyertek!
WORKSHOP
Az ötletek csak gyűlnek a fejemben és remélem, hogy minél több alkalommal kapcsolodhatunk személyesen és a virtuális térben is.
Külön köszönet Molnár Évának, a húgomnak, aki ötleteivel és szakmai tapasztalatával segítette a kihívást, továbbá kitalálta és technikailag kezelte a chatbot alkalmazást. A kérdőív megszerkesztése már csak a hab volt a tortán! 🙂